A szélsőséges áradások, hőhullámok és aszályok következtében közel 700 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát Afrikában, néhol a gabonatermés 43–50 százalékkal maradt el az ötéves átlagtól. Pár év, és újabb migrációs hullámokra készülhetünk.
Egy friss tanulmány szerint a klímaváltozás évi 143 milliárd dollárnyi kárt okoz világszerte, ám a kibocsátásokért döbbenetes, 65 százalékos arányban a leggazdagabb 10 százalék felel.
Nem találni túl markáns álláspontokat, felszólalásokat Kulja András tiszás EP-képviselő strasbourgi tevékenységében, de ami van, azt mutatjuk.
Teherán környékén a víztározók szintje rekordalacsony, arra kérték a lakosságot, hogy csökkentsék a vízfogyasztást.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régió súlyos környezeti kihívásokkal küzd, amelyek veszélyeztetik a stabilitást és a gazdasági fejlődést. A lakosság 60 százaléka súlyos vízhiánnyal küzd, a mezőgazdaság terméshozama akár 30 százalékkal csökkenhet, a part menti városokat pedig a hőhullámok és a tengerszint-emelkedés fenyegeti.
Azzal, hogy Trump bevitte a kegyelemdöfést a Párizsi Megállapodásnak, kiderült: a klíma-világkormányzás halott, csak a nemzeti klímapolitikáknak van esélye. Kohán Mátyás írása.
Nekem a kertemben az utóbbi pár évben egy kivételével minden fenyő kiszáradt.
A globális hőmérséklet-emelkedés 2024-re elérte az 1,49 fokot az iparosodás előtti szinthez képest, megközelítve a kritikus 1,5 °C-os határt – figyelmeztet a Reuters.com legfrissebb jelentése. Az óceáni áramlatok gyengülése, az extrém időjárási jelenségek gyakorisága és az ökoszisztémák növekvő stressze arra utal, hogy a klímaváltozás hatásai gyorsabban és súlyosabban bontakoznak ki, mint azt korábban előre jelezték.
A tél már nem az, ami régen volt. A fagyos napok eltűnnek, a hó ropogása helyett saras ösvények fogadnak a világ nagy részén. Az „elveszett téli napok” a klímaváltozás legújabb áldozatai, és vele együtt mi is – ezt erősítik meg a Climate Central minapi elemzésének megállapításai is.
Most, hogy palesztin sálat kötött a sárga esőkabátra, vajon hol vannak a politikusok, akik úgy tettek, mintha számítana, mit gondol egy svéd tinédzser a klímapolitikáról?
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
Az Alpokot sem kíméli a klímaváltozás.
Nagy változások lehetnek egész Közép-Európában.
Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A cseh-lengyel határ mentén fekvő területek különösen súlyosan érintettek.
A Wiener Zeitungnál nem értik, miért nem szavaznak a hőhullám és az árvíz ellenére az osztrákok az egyetlen olyan pártra, amely a klímaváltozás ellen küzd.
